| Menü |
|
Lorem ipsum dolor sit amet, consetetur sadipscing elitr, sed diam nonumy eirmod tempor invidunt ut labore et dolore magna aliquyam erat, sed diam voluptua. At vero eos et accusam et justo duo dolores et ea rebum. Stet clita kasd gubergren, no sea takimata sanctus est Lorem ipsum dolor sit amet.
|
| Menü |
|
Lorem ipsum dolor sit amet, consetetur sadipscing elitr, sed diam nonumy eirmod tempor invidunt ut labore et dolore magna aliquyam erat, sed diam voluptua. At vero eos et accusam et justo duo dolores et ea rebum. Stet clita kasd gubergren, no sea takimata sanctus est Lorem ipsum dolor sit amet.
|
| Menü |
|
Lorem ipsum dolor sit amet, consetetur sadipscing elitr, sed diam nonumy eirmod tempor invidunt ut labore et dolore magna aliquyam erat, sed diam voluptua. At vero eos et accusam et justo duo dolores et ea rebum. Stet clita kasd gubergren, no sea takimata sanctus est Lorem ipsum dolor sit amet.
|
|
|
|
 |
Játék |
|
|
Témaindító hozzászólás
|
2012.12.08. 22:26 - |
Szép hely, szökőkúttal. |
[77-58] [57-38] [37-18] [17-1]
Mikor már majdnem oda értem leültem a földre. Kirázott a hideg a lány teintetétől és haloványan rávicsorogtam.
Inkább még sem kéne oda mennem. |
Tekintetem a kutya felé villant. A szagából éreztem, hogy alakváltó, de figyelmen kívül hagytam, nem érdekelt. Legalábbis, amíg békéhagy.
Persze egykor én is szerettem. De régen volt. De mintha tegnap lett volna a sok sértés, csalódás, csalás és hazugság... |
Csendben figyeltem az eseményeket, majd le ültem, nagyot ásítva egy padra, pár méterre tőlük.
Hmpf... ezek is támadók. Remélem nem vesznek észre, hiszen mi hsznom származna belőle.
Pár perc után persze meguntam és lugrotta a padról. Fekete kutya képében indultam meg a két társalgó egyn felé. |
-Ember. - mordultam fel. - Mi más?
De most komolyan. Mit gondolt? Nem bírok senkit, az embereket meg rühellem. Szívből.
Sokat azt mondják, nincs szívem, pedig van, csak valahogy rohadtul nem volt értelme senki kedvéért használnom... nem volt még rá méltó egyén. Ha majd lesz, akkor lesz. Majd meglátjuk. |
-Mi volt az áldozat? -néztem rá. Komolyan még mindig olyan durva és mogorva volt. Képtelenség azt elképzelni ,hogy pont egy ilyen lány védje az embereket. Egyre inkább arra készültem, hogy kinyögi végre, Ő is támadó. Olyan nagy jelentősége mondjuk akkor sem lett volna a dolognak, max rábeszéltem volna egy vadászatra, később. |
Mogorván néztem rá. Nem akartam válaszolni, de jobban belegondolva, most megtudhattam, hogy egy oldalon állunk e, vagy sem. És reméltem, hogy az előbbi lesz.
-Ma megyek. Tegnap voltam. - közöltem. Nem mondtam többet... találja ki magától, hogy mit "jelent". |
Figyeltem ahogy lefröcsköli magát, én távolabb mentem. Semmi kedvem nem volt ahhoz, hogy megint tiszta víz legyek... majd megyek a tóhoz, ha lesz hozzá kedvem.
-Mikor mész vadászni? -fordultam hozzá. Ez egy olyan kérdés ami segítségével rá lehet vezetni, hogy kibökje védi vagy támadja az embereket. Mondjuk amilyen szófukar csak annyit mond, hogy "voltam", vagy "majd valamikor". Csak remélni mertem, hogy többet is kibök. |
Vállat vontam. Nem érdekelt volna, ha a vízben landolok, legfeljebb ő heverne cafatokban pillanatok alatt, ámbár vízimádó voltam. Kivétel persze, ha egy oldalon állunk, persze ezt nem tudhatom. Ez esetben békénhagynám.
Ujjamat fáradtan mártottam akellemesen hűvös vvízbe, és némán fröcsköltem le magam, teljesen tojva rá, hogy egy kevés a nadrágomra is megy. Majd megszárad. |
-Akkor gondolom bírnád ha most belelöknélek -egy kaján vigyor terült el az arcomon. -Nyugi van, nem vagyok ilyen nagy görény, hogy meg is tegyem - most már csak lazán mosolyogtam. Komolyan kezdte bökni az oldalamat, hogy megkérdezzem melyik oldalon áll, mert lehet, hogy tévedtem és ellenség. Mondjuk akkor sem történne azon kívül semmi több, hogy valószínüleg elhagynám ezt a helyet, hiszen a jelenlegi körülményeket tekintve nem lenne alkalmas itt széttépni egymást... mindenki szeme láttára. |
Vállat vontam.
-Szeretem a vizet. - közöltem, hisz igaz volt. Főleg, hogy éppen tombolt a hőség, és majd' lesült rólam a bőr. Éreztem, hogy az arcomon már el is tűnt a heg, hiszen enyhén sercegett.
Arckifejezésem nem változott, komoran meredtem magam elé. |
Leültem a szökőkút szélére és egy ideig csak bámultam ki a fejemből. Megint elbambultam.Ahogy a parkba nézegettem körbe észrevettem két frizbiző csajt. Szép egyedek voltak, ők is felkeltették az érdeklődésemet, de érdekes mód a frizbi is. Csak el akartam kapni, ki akartam próbálni milyen... Pedig amúgy a tigrisek nem is szoktak frizbik után rohangálni. Egyszer úgyis a sírba visznek ezek az állati ösztönök.
-Szereted, ha vizes vagy? -fordultam Kasumi felé.Megfordult a fejembe, hogy lefröcsköljem az előbbiért. Rávágja, hogy igen és akkor belelökném vagy lefröcsölném... nem ám. Nem szabad. De azért jó eljátszani a gondolattal. |
Személy szerint nem voltam ideges. Ha ideges vagyok, és valaki ott van... nos, azt nem ajánlatos tenni. Van hogy üvöltözök, meg minden, de az nálam még nem tekinthető idegességnek.
Túl sok mindent megéltem már, hogy felhúzzam magam valamin. Sőt... ha ettől ő ideges lenne, akkor nem tudom, milyen fából faragták. |
Eltaláltad! -bár ezt inkább nem mondtam ki, helyette elintéztem egy vállvonással aztán pedig rámutattam a vizes ruhámra. Bár már akkor fogadni mertem volna, hogy valami hasonló következik, hogy: miva' cukorból vagy?! Nem azért! Imádok pacsálni, de ez az Ő idegességének a jele, szerintem. Ha nála ez átlagos akkor nem akarom megtudni milyen, ha ideges. |
-Úgy nézek ki, mint aki ideges? - hökkentem meg. Hát, nem voltam az, kicsit sem. Legalábbis teljesen átlagosan éreztem magam, azaz hidegvérűen.
Csöndben pásztáztam a park többi részét. Éreztem, ahogy rám esik néhány csepp a szökőkút vizéből, de jól esett. |
Talán szükségem volt társaságra,azért jöttem vissza... most legalább normálisan válaszolt. Vagyis inkább fogalmazzunk úgy, hogy normálisabban.
Mondjuk a nagy mágiája megbukott ott, hogy továbbra is heg díszelgett az arcán. Én már mindent megpróbáltam, az enyém sosem tűnik el. Az örökké emlékeztetni fog arra a 7 évre,amíg élek. Részben ez miatt sem szoktam nyílvános strandra menni, feltűnő az oldalamba égetett jelzés... mint egy megbélyegzett marha... hát lehet, hogy az is vagyok, egy marha.
-Csak nyugodj meg -néztem a csajra fintorogva, mert az egész ruhám vízcseppekkel volt tele,de nagyon. Nem tudom direkt csinálta-e.Igaz minden rosszban van egy kis jó, így legalább nem sülök meg a melegtől, annyira. |
Eltűnődtem a válaszon.-Könnyen. - böktem ki végül lazán. Arcomat már csak egy nagy, hosszanti, fehér heg csúfította el, de szartam rá. - Kissé konyítok a mágiához, ennyi az egész. - morgtam, majd a tükörképemet bámultam.
Az egyébként gyönyörű arc visszabámult rá, én magam pedig dühösen cseptam bele a vízbe. Végül komor arccal a szökőkút sszélére ültem.
|
Fogalmam sincs milyen morbid felindulásból döntöttem úgy mégis, hogy odamegyek. Igaziból nem is voltam túl messze. Lassú, kinyúlt léptekkel mentem oda.
-Hogy sikerült? -kérdeztem, aztán lelocsoltam az arcomat vízzel. Legszívesebben pacsáltam volna itt, az állati ösztöneim miatt,de végülis sikerült visszatartanom magam. Elég hülyén jött volna ki ha egy több mint 1 méter magas, 2 méter hosszú és durván 230 kilós tigris a szökőkútban pacsál. Tuti címlap. |
Ujjammal óvatosan végigsimítottam az arcomat csúfító mély seben. Az halk sercegéssel forrt össze, bár nem tökéletesen. Majd jobb lesz, ezt tudtam.
Nem érdekelt az arcom. Az életem sem, nem hogy a külsőm.
Ámbár... halálos sebet sikeredett ejtenem a támadómon, szóval jobban jöttem ki, mint a másik. |
Miért ellenséges velem ennyire? Vagy úgy általában, mindenkivel. Én nem vagyok ilyen... az már más lapra tartozik, hogy éjjel megritkítom az emberek számát, ha tehetem, az már más. De legalább nem bunkózok, nappal.
Figyeltem ahogy a csaj odamegy a kúthoz. Kicsit összeráncoltam a homlokom mikor megláttam azt a sok vért, nem azért mert rosszul leszek az ilyentől. Egyszerűen sajnáltam, hogy pont az arcát csúfították így el. Nekem csak egyszer kapott a pofám felé az ellenségem, majdnem lerágtam a lábát... csak aztán jöttek a bajtársai és nem sikerült véghez vinnem az akciót. |
Bármit is csinál, köszönöm szépen nem fogok én utána rohangálni. Ha annyira akar tőlem valamit, akkor bökje ki, de gyorsan, mert napok óta nem ettem.
Csöndben lemásztam a fáról, de nem felé mentem, hanem a kutat céloztam meg, hiszen az arcomon lévő seb újra elkezdett vérezni, és kis híján elfertőződött. Mikor leöblítettem a sebet, a vér kissé vörösre festette a vizet, de nem érdekel. Csöndben kortyoltam a hideg vízból. |
[77-58] [57-38] [37-18] [17-1]
| | |
|
|
|
proba |
|
| Menü |
|
Linked helye
Linked helye
Linked helye
Linked helye
Linked helye
|
| Menü |
|
Lorem ipsum dolor sit amet, consetetur sadipscing elitr, sed diam nonumy eirmod tempor invidunt ut labore et dolore magna aliquyam erat, sed diam voluptua. At vero eos et accusam et justo duo dolores et ea rebum. Stet clita kasd gubergren, no sea takimata sanctus est Lorem ipsum dolor sit amet.
|
| Menü |
|
Lorem ipsum dolor sit amet, consetetur sadipscing elitr, sed diam nonumy eirmod tempor invidunt ut labore et dolore magna aliquyam erat, sed diam voluptua. At vero eos et accusam et justo duo dolores et ea rebum. Stet clita kasd gubergren, no sea takimata sanctus est Lorem ipsum dolor sit amet.
|
| | |
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
